Legfőbb ideje meghódítani a világot - Interjú Szalai Mimivel

*** Please scroll down for English ***

Mikor jöttél rá, hogy grafikus/illusztrátor leszel?

Nagy rájövés igazából soha nem volt, mert kicsi korom óta valahogy természetes, hogy rajzban fejezzem ki magam, legyen az irányított vagy spontán.

Hova jártál iskolába?

Két éve diplomáztam a MOME-n  Divat- és Textiltervező MA (ezen belül nyomottanyag-tervező) valamint Design- és vizuáliskultúra tanár MA szakon. Az egyetem előtt a Modell Divatiskolába jártam, aztán dekoratőrnek tanultam.

Miről ismerhetünk Téged leginkább?

Ez egy érdekes kérdés, mert valószínűleg mindenki máshogy/másról „ismer leginkább”. Ha produktumra értem a kérdést, akkor a legismertebbek a Luminari Glass mintás üvegtermékei. Hárman készítettük a mintákat, az aprólékos, csipkeszerű minták elkövetéséért bátran vállalom a felelősséget. Aki pedig kíváncsi arra, hogy most mivel foglalkozom, meglesheti az Instagram oldalamon.

Mit szeretsz a legjobban a munkádban?

A szabadságot. Azt, hogy határtalan lehetőségeket rejt, elég egy toll és egy üres lap, bármit kifejezhetsz.    A párbeszédet. Azt, hogy a motívumok kapcsán elindul a kommunikáció és naponta érdekesebbnél érdekesebb embereket ismerek meg, akik hozzák önmagukat, a személyiségüket, történetüket, beleshetek a világukba és ez tovább inspirál.

Mi volt a kedvenc munkád, milyen típusú feladatokat szeretsz a leginkább?

Az eddigi örök kedvenc egy igazán komplex egyetemi feladat, ahol a fő szempont a maradék nélküli tervezés volt, inspirálódni a 20. század első 50 évéből lehetett, csapatban kellett dolgozni és konyhában használható produktum volt a cél. Ocsovay Tinával dolgoztunk együtt egy olyan mintás konyhai textil kollekción, ami minden szempontból megfelel ezeknek a kritériumoknak. Mindketten imádjuk a kollázs-technikát, így a dadaizmus, mint inspiráció egyértelmű volt. Kerestünk és találtunk is olyan festés-hibás maradék anyagvéget, ami nemcsak gyönyörű volt, de még nedvszívó is. A minta-tervezésnél azt képzeltük el, hogy kedvenc Hannah Höch-ünk amellett, hogy dadaista művész, nőként mit csinálna a konyhájában, ebből egy vicces, kedves, szürreális óriás kollázs született. Ezt daraboltuk fel úgy, hogy szabással ne veszítsünk anyagot, ezért a formavilágot a legegyszerűbbre hagytuk, téglalapokra osztottuk fel a textilt. Így született a Die Küche kollekció. Azért emeltem ki ezt a munkát, mert szemléletében ez áll hozzám és ahhoz, amit az alkotásról gondolok, a legközelebb.

A 2. helyezett a diplomamunkám, ahol a pszichológiát, ezen belül a Big5 elméletet hívtam segítségül a mintakészítéshez. Arra voltam kíváncsi, hogy a személyiség leírható-e mintákkal. Rengeteget kutattam a témában, ráadásul igazi belső utazás volt a munkafolyamat egésze. A végeredmény pedig egy hatalmas kirakós lett, amit bárki bárhogyan keverhet, az arányok, színek, formák mesélnek róla, helyette. 

Azokat a feladatokat szeretem a leginkább, amik tudatosságot igényelnek, gondolkozásra késztetnek, a végeredménynek van célja és funkciója, mondanivalója, nem „csak” öncélú, dekoratív valami. Tolakodóan explicit, látványos munkák helyett jobban szeretem azokat, amik elvont fogalmakat írnak körül vagy olyanok, mint a metaforák.

Mivel foglalkozol a grafika mellett?

Emberekkel.

Mi lenne az álommunkád?

Ha az álommunka étel lenne, akkor az elkészítéséhez először nagybevásárlás kellene, mert rengeteg inspiráció lenne benne, meg kifogyhatatlan tollak, sok-sok absztrakt minta, növényi és emberi motívum, textilek, papírok, megmentett bútorok, komplexitás, sokféleség, tudatosság, közösség, együtt gondolkozás, szenvedélyes viták és nevetés...de hús biztos nem lenne benne.

Hogyan dolgozol és milyen egy napod?

Jelenleg a „civil” munkám mellett foglakozom az illusztrációkkal, szerencsére úgy oszthatom be a munkaidőmet, ahogy szeretném, így bármikor papírra tudom vetni, ami épp eszembe jut. Egyébként viszonylag átlagos egy napom, de sétálni biztosan elmegyek minden nap, ha csak egy rövidet is.

Kik inspirálnak?

Szinte mindenki és mindenki máshogyan, valaki az öltözéke vagy frizurája miatt érdekes, valaki az egyénisége, kisugárzása vagy a gondolatai miatt, elég egy pár mondatos beszélgetés egy idegennel, amíg várjuk a buszt vagy egy virágokkal roskadásig rakott erkély, egy keverék kutya a neki kötött pulóverben vagy bármi és kész is a rajz. Imádok például tömegközlekedni pont az emberek miatt, kifogyhatatlan ötlettár, például nemrég arra lettem figyelmes a metrón, hogy a velem szemben ülő 5 random nő közül egynek sem volt szemöldöke, de a reggeli városi séta útvonalam sem eseménytelen, a kutyákat és gazdáikat nagyon szeretem, a kedvenc nénim pedig úgy néz ki, mint Marilyn Monroe (ha megérte volna a nagymama kort), csak hátrafelé sétál és közben csókokat dobál. Imádom! De a családom, a barátaim, a kertem, a Szentendrei-sziget is mind-mind szuper ihlet források.

Hogyan lesz egy ötletből, hangulatból alkotás? Milyen technikákkal dolgozol?

A legtöbb rajzom spontán születik, mindig az aktuális hangulatom befolyásolja, hogy milyen irányt vesz a rajzolás, hogy „csak” 1 nagyobb, részletgazdagabb, mélyebb dolog születik és azt tökéletesítem napokig, vagy sok kisebb motívum tölti meg a lapot viszonylag rövid idő alatt. Minden rajz olyan, mintha egy-egy gondolatmenet vizuális esszenciája lenne, egy konklúzió. Valamit ki tudok fejezni egy rajzzal is, valamihez viszont több kell, valahogy úgy, mint a szavaknál. Szép lassan leszoktam a vázlatozásról is, már csak akkor használom, ha nem tudom azonnal lerajzolni az ötletet, helyette sokszor inkább leírom a gondolatot vagy érzetet, így könnyebb később felidézni a képet, amit a papíron szeretnék látni.  Leredukálódott az eszközhasználatom is igazából 1 fekete tollra, ami sokat segít abban, hogy nem hagy időt a túlgondolásra vagy a tépelődésre, hogy vajon jó lesz-e, biztos kéz kell hozzá és önismereti tréningnek sem utolsó.

Milyen zenét hallgatsz munka közben?

Rengeteg stoner és metál zenét, de mivel szeretem a szélsőségeket, néha hagyom a youtube-nak, hogy meglepjen. Az Alice in chains vagy a Fu Manchu alap, de ha zokon vettem, hogy megfogták reggel a seggem a metrón akkor Janis Joplin, ha valami nem kerek, akkor Edith Piaf, ha mérges vagyok, akkor Obituary vagy Napalm Death, szóval elég széles a paletta.

Mit tanácsolnál a pályakezdő alkotóknak?

Azt, amit nekem is mondtak, hogy most kell megváltani a világot (ez mindig aktuális jó tanács), higgyék el, hogy jó az, amit csinálnak, hallgassanak a megérzéseikre és bízzanak önmagukban.

Kik a kedvenc hazai és külföldi illusztrátoraid/grafikusaid?

Ha kedvenc művészeket kell mondanom, akkor Rebecca Horn, Jenny Saville és Hannah Höch jut mindig legelsőként eszembe. Klement Csaba animációit imádom, Dezső FTA Manna ignorant rajzait és tetoválásait szintén. Virágéknál grafikái, a Printa és a Malinovka kreációi és szellemisége szintén nagyon közel állnak hozzám. Lea Nahon tetováló művész alkotásai is fantasztikusak. Illusztrátorok/grafikusok, akiket szeretek….Henn Kim, szerintem ő egy zseni, Hollie Chestain, Karolina Koryl, Irena Zablotska és Nomi Chi, de folytathatnám a sort még hosszan.

Mimi kollekciója megtalálható a webshopunkban, ITT!

***

This is the right time to conquer the World - Interview with Mimi Szalai

When did you realize that you want to be an illustrator?

There was not a huge revelation, as it’s totally natural for me that I express myself through drawing – may it be spontaneous or guided.

Where did you study?

I received my masters degree at Moholy-Nagy University of Art and Design’s fashion & textile design department. I also hold a degree in teaching design and visual culture.

What are you known for?

If you mean professionally, I think my best known works are the Luminary glass patterns. These crochet-like detailed patterns were created in a collaboration with two other designers, I’m quite proud of this one. If you are interested in my recent works, you can check them out on my Instagram account.

What do you love the most in your job?

Freedom, I think and the unlimited possibilities that a piece of paper and a pencil can offer - you can express anything. I also like the dialog, those certain conversations starting out of the motifs. I can meet very exciting people every other day. Genuine personalities with heartfelt stories the opportunity to peek in to their personal world inspires me even more.

What was your favourite work and what sort of tasks do you like the most?

My biggest favourite was a quite complex work at the university. The main goal was to design kitchen accessories with no waste. We got inspired by the 50’s fashion trends. I worked together with Tina Ocsovay on a patterned tablecloth collection. We both love collage-technique, so we choose dadaism for inspiration. We found amazingly beautiful fabrics with some manufacturing defects. During the pattern design phase we imagined our favourite dadaist artist, Hannah Höch as a natural born housewife working hard in the kitchen. The result was a funny, surreal giant collage cut into rectangles with no waste - this is how Die Küche collection was born.

Apart from that I really loved working on my diploma project, where I used psychology and the Big5 theory during pattern design. I wanted to find out if personality could be described through patterns. I made lot of research, it was a real journey inwards. The result was a huge puzzle, that you can mix and match - patterns, scales, colours and forms are telling the story about the certain person. 

I like the most those works that require mindfulness, that compel thinking and the result has purpose, function and message and not existing only for its own decorative sake. Instead of explicit, assertory works I prefer those ones describing methaphoric abstract concepts.

What do you do apart from illustrations?

I work with people.

How do you work and how does one of your days look like?

At the moment I’m doing my illustrations beside my day job. Luckily my job is flexible, therefore I can draw whenever I like. Apart from my daily routine one thing is sure - I go for a walk every day, even if it’s a short one.

Who does inspire you?

Almost everyone in different ways. Some people are interesting for me because of their clothing or hairstyle, some people inspire me with their personalities, thoughts and aura. After having a short conversation with someone while waiting for the bus, seeing a balcony full of flowers or a dog in it’s knitted jumper and the drawing is ready. I love commuting because of the people - the other day I realised on the metro that none of the ladies sitting in front of me had eyebrows. Also my morning walks are very inspiring: I like watching dogs and their owners and my favourite lady looks like Marilyn Monroe in her 70’s, she only walks backwards, throwing kisses along the way.  Also my family, friends, my garden, the Szentendre Island are amazing sources of inspirations.

How does an idea become reality and what kind of techniques do you prefer?

Most of my drawings I make spontaneously. It depends on my actual mood whether the result will be one detailed, deeper creation that I work on for days or I fill the paper with more smaller motifs in quite short time. All my drawings are like visual results of a thread of thoughts, like a conclusion. There are things that I can express through drawing, but there are things that reqiure more, just like in case of words. After a while I got out of the habit of change - I only use it in those cases when I can not sketch the idea immediately. In these cases I rather write down the idea or impression, so it will be easier later to reconstruct it. My toolset dropped to a black pen which helps me a lot not leaving me too much time to overthink. It requires unerring touch and it’s also a great training in self knowledge.

What kind of music do you listen to while working?

Loads of stoner metal. I prefer extremes therefore I leave YouTube to surprise me. Alice in Chains and Fu Manchu are elementary. If someone pissed me off in the morning by touching my butt on the tram I listen to Janis Joplin, if something is not right, I prefer Edith Piaf, when I’m angry it’s Obituary or Napalm Death - so it’s a pretty colorful palette.

What would be your advice to the newcomers in illustration?

Just what I was told: this is the right time to conquer the World. Believe me, what you’re doing is just great, trust your intuitions and believe in yourself!

Would you name a few of your favourite illustrators?

My favourite artists are Rebecca Horn, Jenny Saville and Hanna Höch. I love the animations of Csaba Klement, the ignorant linework drawings and tattoos by Dezső FTA Manna. I also like a lot the graphics by Virágéknál, creations by Printa and Malinovka. Lea Nahon tattoo artist is also amazing. A few illustrators… Henn Kim I think is a genius, I really like Hollie Chestain, Karolina Koryl, Irena Zablotska and Nomi Chi … and many more.

Mimi's TEMPORARY tattoo collection is available in the webshop, HERE!